A papír története

Mi a papír?
A papír növényi rostok vizes szuszpenziójából a rostok összekuszálásával és a víz eltávolításával kialakított vékony, hajlékony lap.

De mióta is használjuk a mai értelemben vett papírt? Erre ad választ az alábbi kis összefoglaló.

105 A papír születése - Kína
A papír feltalálásának körülményei bizonyos mértékig tisztázatlanok. Sem az időpont; sem a feltaláló személye nem ismeretes. Mindezek ellenére a papírtörténészek kivétel nélkül megemlékeznek Caj-lunról, akinek munkássága nyomán a Han-dinasztia akkori uralkodó tagja, Ho-ti császár 105-ben elrendelte a papírkészítés általános elterjesztését.

610 Japán
Több mint fél évezreden át nem volt ismert e mesterség Kína határain túl, mígnem egy buddhista szerzetes megszökött az országból, és Koreában letelepedve elárulta a papírkészítés módját. Innen jutott el a papír Japánba, ahol 610-ben már előállították.
A VII. században került a papírkészítés tudománya Indiába is, valószínűleg közvetlenül Kínából.

751 Arabok
A kínaiak 751-ben a Talasz folyó mentén megütköztek az arabokkal, akik szétverték a kínaiak seregét. A csatában foglyul esett húszezernyi kínai harcos közül többen is járatosak voltak a papírkészítésben, és ezek életük megmentése érdekében elárulták mesterségük titkát az araboknak. A foglyokat Szamarkandba hurcolták, ahol néhány éven belül virágzó papírkészítő központ jött létre.

795 Bagdad
Szamarkandból a papír útja továbbvezetett nyugat felé, Bagdadba a VIII. század végén jutott el. Az első bagdadi papírműhelyt 795 táján Dzsafar vezír, az akkori szamarkandi uralkodó testvére alapította.

900 Egyiptom
A papír a Földközi-tenger medencéjében először Egyiptom területén honosodott meg kb. 900 körül, de még hosszú-hosszú ideig - mintegy két-háromszáz évig - tartott, amíg az e helyütt általánosan ismert papiruszt és pergament a papír majdnem teljesen ki tudta szorítani a használatból.
Az arab papírkészítő műhelyekben meghonosodott a vízikerék, amellyel - ötletes áttételen keresztül - rongyzúzó berendezést hajtottak. Feltehetően a vízikerék után kapta a papírkészítő műhely a papírmalom elnevezést. Egyre több papírt termeltek, amely ezáltal olcsóbbá vált, mint a nagyon munkaigényes papirusz, és azt lassan, de fokozatosan kiszorította.

1000 A papír 1000 körül került Tuniszba, majd Marokkóba, de az arabok még ekkor is főként saját használatukra gyártották, mivel a keresztény egyház - különösen a pápai kancellária - nehezen barátkozott meg a használatával (hivatalaiban feltehetően egyiptomi és szicíliai papiruszra írtak). Mivel azonban a papírhoz egyre könnyebb volt hozzájutni, ezért a kereskedők, a közjegyzői hivatalok és végül különböző szerzetesrendek is mind nagyobb mértékben vásárolták.
A papírkészítés különböző fortélyait nemcsak a kínaiak tartották titokban, ez a szokás az arab és az európai papírkészítők között is tovább élt. A szakma titkainak őrzése egy ideig gátolta a papírkészítő ipar elterjedését, és ez csak a növekvő kereslet hatására csökkent valamelyest. (Magyarországon különösen hosszú ideig, még a gépi papírgyártás korában is féltve őrizték titkait.)

1056 Európa
A papírkészítés az észak-afrikai arabok - korabeli szóval élve mórok- közvetítésével került Európába. Az első európai papírmalmokat az Ibériai-félszigeten alapították. A valenciai tartományban, Xativa városában működő papírkészítő műhelyt már az 1056-ból származó feljegyzések megemlítik.
Papírjának minősége 1150 táján már messze földön híressé tette. Időközben az alapító fia újabb papírmalmot létesített 1094-ben Ruzafában.
Olaszországban a papír használata a XII. században terjedt el. Részben arab készítésű papírokat használtak elsősorban Szicíliában és Dél-Olaszországban -, részben spanyol eredetű papírokat, ez utóbbiakról főként Közép- és Észak-Olaszország írásos emlékei tanúskodnak.
A papírt Franciaországban a XIII. század eleje óta ismerték. Kezdetben a spanyol kézművesek papírjait használták
Franciaországban az első papírmalmot egyes feltevések szerint csak a XIV. század első felében, 1338-ban alapították Troyes-ban. Más forrás szerint Richard des Bas 1326 óta Ambert-ban (Auvergne) üzemelő papírmalmáé az elsőbbség
Ausztriában a XIV. század végén, Belgiumban, Lengyelországban, Angliában a XV. században, Magyarországon, Dániában, Svédországban és Oroszországban a XVI. században kezdtek működni az első papírmalmok.

1500 körül Magyarország:
Első ismert, papírra írott oklevelünk Gentilis bíboros, Pozsonyban, 1310. május 1-én kelt oklevele, egy 172 x 235 mm nagyságú papírlap, amely valószínűleg itáliai papírmalomból származik.

Az első magyarországi papírmalmot Lőcsén létesítették Alapításáról és működéséről adatunk nincs. Létezését egyetlen hiteles dokumentum bizonyítja: Sperfogel Konrád lőcsei tanácsos naplója, amely arról számol be, hogy a malom 1530-ban leégett.

A történészek feltevése szerint a papírkészítés lengyel közvetítéssel jutott el hazánkba. Krakkó környékén már a XV. század végén állítottak elő papírt, és a XVI. század elején Magyarországon is használtak lengyel papírokat.

1690 Amerika
A papír, amelyre a Függetlenségi Nyilatkozatot, továbbá az új szövetségi köztársaság újságjait nyomtatták, Hollandiában készült. Ez természetes volt, hiszen addig is a legtöbb papírt Hollandiából, Franciaországból vagy Angliából szállították a gyarmatokra.
Az amerikai angol gyarmatokon az első papírmalmot 1690-ben Pennsylvaniában létesítették.

1840 Fa alapú papír
A papírkészítés fő alapanyaga a rongy, ami a papírgyártás terjedésével együtt mindinkább hiánycikk lett. A válságos helyzetből Friedrich Keller szászországi könyvkötő találta meg a kivezető utat, miután 1840-ben sikerült a fát bő vízadagolás közben csiszolás, köszörülés útján elemi részekre bontania, és ezzel kiváltani a rongy nagy részét a papír előállításában

forrás: http://mek.oszk.hu/01200/01208/01208.htm

(2007.07.20. TI.)